Egyedül

Egyedül

Egyedül ülök, magam elé nézek

Azon gondolkozok, miért is élek.

Miért az élet? Miért a kín?

Ki tudja. Az élet tán így tanít. 

Ki mondta azt, hogy egyedül lenni jó?

Biztos az, akinek egész élete olyan, mint egy hajó:

Szeret útra kelni, minden újat megismerni.

Ki mondta, hogy az élet egy szépség?

Gondolom az, kit nem gyötör semmi rémség.

Egyedül ülök a szoba sötétjében

Próbálok nem maradni sokáig ébren.

Csak ülök, és magam elé nézek

Próbálom felejteni a sok szörnyűséget.

2016. 05. 25.

 

Carlos

Carlos

 

Az éj lassan telt, mint mindig, mikor szomorú az ember.

* * *

Nem láthatom többé ragyogó szemeit,

Nem tapintom többé selymes kezeit.

Nem nézek többször csábító arcára,

Sötétben világító szellemi voltára.

Most eljött a pillanat, mikor mindent megtennék,

Emberi voltomat bármire cserélném.

Mindent megadnék, hogy Vele lehessek,

De nem. 

Ezt többé nem lehet.

 

* * *

És az éj, újból sötét,

Mert elmentél.

Még csak el sem köszöntél. 

 

 

2016. 05. 25.

Születésnapodra

Születésnapodra

 

Ismét eltelt egy év bármily hihetetlen,

Az idő alatt rájöttél: nincs több lehetetlen.

Életed útján szerencse kísérjen,

Ne érjen több bánat soha az életben.

Lehet nem lesz az életed, olyan mint máig,

Azt kívánom: Isten éltessen sokáig!

 

2016. 05. 25.